Az egyenlőség elve a frízeket is megilleti

           A bíróság ma hoz döntést az utat eltorlaszoló frízeknek az ügyében. Az ügyészség bujtogatással és egy autópálya eltorlaszolásával vádolt meg egy csoport fríz etnikumú polgárt. Úgy tűnik, hogy az ügyészség ez ügyben vajmi kevés figyelmet szentel annak a ténynek, hogy a nemzeti kisebbségek védelmére létrehozott Strasbourgi Egyezmény ratifikálása által Hollandia kötelezettséget vállalt arra, hogy a fríz identitást, vallási gyakorlatot, nyelvet, hagyományokat és kulturális örökséget megőrizze és támogassa.

 

           A szóban forgó Strasbourgi Egyezményt 1995-ben készítették a délszláv háborúba torkolló etnikai feszültségek nyomára. De ez az egyezmény nemcsak az albán, a szerb, a macedón, az erdélyi vagy szlovákiai magyarok, a spanyolországi és franciaországi katalánok nemzeti kisebbségek védelmére szolgál, hanem a Hollandiában élő frízek etnikumúak védelmére is.

Jogi értelemben a fríz kisebbség védelmet élvez a kulturális kolonializmussal, erőszakos asszimilációval, etnikai diszkriminációval és nyelvi rasszizmussal szemben. Hollandia ezen kívül ratifikálta az európai regionális nyelvek kartáját is, amely biztosítja, sőt bátorítja a regionális fríz nyelv szabad használatát.

 

           A Mikulás-ünnepség a fríz nyelv használatához hasonlóan elválaszthatatlanul része a fríz identitásnak. Ezért fogalmazta meg a fővádlott a felhívását fríz nyelven. Ebben a felhívásban a fővádlott rámutatott arra, hogy ebben az ügyben a gyermekek jogai sérülnek, mivel biztosították nekik azt lehetőséget, hogy ezt a néphagyományt  zavartalan megünnepelhessék.

 

           Ebben az ügyben első sorban az egyenlőségi elvet sértik meg. Nem csak nemzeti szinten alapul egyenlőtlenségen az ügyészség által követelt büntetés, ha hasonló cselekményekkel hasonlítjuk össze őket, hanem nemzetközi összefüggésben is egyenlőtlenségekről van szó. Hogyan reagálna vajon a külügyminiszterünk, ha egy nacionalistákkal tele buszkonvoj a Balkánon egy nemzeti kisebbség ősrégi vallásos ünnepségét zavarná meg? Semmiféle jogi alapja nincs azoknak a cselekményeknek, amelyek megakadályoznak egy ősrégi népszokás megünneplését, egy olyan népi szertartásét, amelynek megünneplése a strasbourgi egyezmény védelmét élvezi.

 

           Emellett a fríz nyelv a Kneppelfreedi történések után "második hivatalos nyelvvé" vált , amelyre sajnos nem térnek ki az államügyészség által készített egynyelvű információs kisfilmben. Ezen felül a bíróságon hiányoznak a hollandok és a frízek közötti egyenlőségre vonatkozó szimbólumok, mint például a kétnyelvű táblák és kétnyelvű pecsétek.  Alapítványunkat sokkolták a holland újságírók beszólásai, akik odáig kapatták el magukat, hogy nyilvánosan elvitatták a fríz nyelv használati jogát a büntetőjogban.

 

           Ez a fajta arrogancia és a frízek nyelvi jogainak a megtagadása 1948-ig vezethető vissza, amikor is a fríz parasztokat megbüntették amiatt, hogy a tejes kannákra frízük írták fel azt, hogy tej. A fríz nyelv helyzete ma is aggodalomra ad okot. Mindannak ellenére, hogy a fríz a második államnyelv, a holland útlevélben egy szó sem jelenik meg frízül, amely egy kőkemény megsértése az alkotmány első cikkelyének. Ne feledjük, hogy a holland útlevél tartalmazza észtül a Holland Királyság elnevezését, holott az észt nyelvet  az európai unió lakosságának a 0,2 százaléka sem beszéli.

 

           A rendőrautóknak  és a rendőr egyenruháknak szintén egynyelvű a feliratozása Fríz országban, a bíróság homlokzatáról még a kétnyelvű táblák is hiányoznak. A bíróság kétnyelvű pecséteket sem használ. Ezek után kérdés az, hogy az utat eltorlaszoló frízeknek valóban tisztességes bírósági eljárásban volt-e részük.

 

G. Landman

 

Európai Nyelvi Jogok Amszterdam  Alapítvány

 

Megjelent a Leeuwarder Courant November 9.-e számában.