| Pellengér akikre nem vagyunk büszkék |
| Kolozsváry Zoltán marosvásárhelyi RMDSZ-s politikusra, azért a hihetetlenül bölcs nyilatkozatáért, miszerint sohasem fog magyarul beszélni a tanácsüléseken. |
| A debreceni Fórum bevásárlóközpontra, amely tudatosan csak románul reklámoz a Partiumban, mondván a "magyarok tudnak románul". |
| Az RCS&RDS; DIGI-TV cégcsoportra, amely, egy igazi erdélyi magyar ’sikertörténet’. Teszári Zoltán és társai (Ludescher Csaba; Horvath Zoltan; Bíró Rozália, Tolmács József, Suta János stb.) jelentős részben magyar előfizetőik pénzéből felépítettek egy olyan telekommunikációs birodalmat, amely nem igazán törődik az anyanyelven nyújtott szolgáltatásokkal. Magyar nyelvű honlap? Anyanyelvi aránynak megfelelő csatornabeosztás? Társadalmi felelősségvállalás? A legtöbb, amit fel tudnak mutatni, az a DigiTv igencsak 'elrejtett' magyar nyelvű telefonos ügyfélszolgálata. |
A Kovászna Megyei Tanfelügyelőségre, amely magyar vezetővel rendelkezik, többségében magyar tannyelvű iskolákat ellenőriz, de képtelen egy magyar nyelvű honlapot készíteni. |
| A 80 százalékben magyarok lakta Szatmár megyeri Lázári község önkormányzatára, amely csak román nyelvű honlapot készítetett a község számára.. |
Zicherman-Mikulás Brigittára és
a budapesti Nemzeti Fejlesztési
Ügynökségre, amely nem nagy
barátja a többnyelvű feliratoknak.
a budapesti Nemzeti Fejlesztési
Ügynökségre, amely nem nagy
barátja a többnyelvű feliratoknak.
A Szatmár Megyei Kórházra, ahol mind a
betegek, mind az orvosok többsége magyarul
beszél, de ennek semmi látható vagy írásban
megjelenő jele nincs. (Nincsenek magyar
feliratok, tájékoztatás, semmi - ellentétben a
Debreceni Egyetemi Klinikával, ahol néhány
román beteg kedvéért kitszeik a feliratokat. )
betegek, mind az orvosok többsége magyarul
beszél, de ennek semmi látható vagy írásban
megjelenő jele nincs. (Nincsenek magyar
feliratok, tájékoztatás, semmi - ellentétben a
Debreceni Egyetemi Klinikával, ahol néhány
román beteg kedvéért kitszeik a feliratokat. )
| A német REWE tulajdonában lévő BILLA áruházláncra, (Magyarországon Penny Market) amely a megnyitás előtt minden szépet igért, és azután annyira semmibe vette a magyar nyelvet és a magyar vásárlókat, hogy ezzel sikerült kiprovokálnia az első erdélyi magyar szupermarket- ellenes bojkottfelhívást és tüntetést. |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
Olvasóink küldték
Kellemetlen kérdések nyelvi jogainkról
Kellemetlen kérdések nyelvi jogainkról
- Miért szüntette meg a Romtelecom a magyar nyelvű tudakozót? A probléma 2010 szeptemberében megoldódott. A 118932-as számon előválsztás után, a 118300-on közvetlenül ismét elérhető a magyar nyelvű tudakozó. Az ügyet Moldován József államtitkár oldotta meg. - Pontosan milyen nyelvi jogi munkát is végeznek/tek a Demokrácia Központok, amelyeknek állítólag "nyelvi jogok monitorizálása az egyik kiemelt feladatuk"? A VÁLASZ HELYE - Miért lehetett 2008-ban, s miért nem lehet 2010-ben a sofőrvizsgán magyarul tesztelni? A VÁLASZ HELYE - Miért nem teszi közzé sem a Hargita Megyei Tanács sem a Szilágy Megyei Tanács magyarul is a határozatait, amikor ez törvény által is kötelezően elő van írva? A probléma 2010 őszén Hargita megyében megoldódott. A megye honlapján - bár nem ügyfélbarát formában - de már elérhetőek magyar nyelven is a tanácshatározatok. Szilágy megyében azonban nem javult a helyzet, sőt: - Miért van az, hogy a Szilágy Megyei Tanács 2010-ben törvénytelen módon megszűntette a magyar magyar nyelvű honlapját, s az egész magyar nyelvű megyei tájékoztatást? A VÁLASZ HELYE - Miért van az, hogy Románia több mint egy éve késlekedik a Nyelvi Karta alkalmazásáról szóló országjelentés leadásával? Az országjelentést Románia mintegy két év késéssel 2010 októberében leadta. Az állami jelentés leadásáért felelős Markó Attila államtitkár (RMDSZ), a késlekedés egyik indokaként a román külügy és titkosszolgálatok kekeckedését jelölte meg. - Miért van az, hogy miután EDRC 60 000 Euróért (!) készített egy árnyékjelentést a Nyelvi Karta hivatalos országjelentéséről, a jelentést az Európa Tanácsnak mégül mégsem adta le? Állítólag az EDRC képviselői nem tudták, hogyan is kell hivatalosan leadni egy dokumentumot az Európa Tanácshoz, így elküldték egy valakitől kapott e-mail címre. A választ azóta is várják... - Miért nincs a marosvásárhelyi közlekedési vállalatnak magyar nyelvű utastájékoztatása, amikor még a nagyváradinak és a szatmárinak is van? Az probléma a vásárhelyi polgárok nyomására és az általuk indított online petíció nyomán részben megoldódott, a honlapon és a megállókban megjelentek a magyar feliratok. Hogy milyen sokat is segíthet egy egyszerű aláírás-gyűjtés, azt jól mutatja a SILETINA korábbi álláspontja. - Hová tűnt az az állítólagos húszezer (!) magyar nyelvű formanyomtatvány, amelyet a helyi választások előtt fellelkesülő politikusok a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal különféle ügyosztályain helyeztek el? A VÁLASZ HELYE - Miért és hogyan állt le Kolozsvárott a magyar feliratokért folytatott aláírásgyűjtés? Mit kezdett az RMDSZ az összegyűjtött aláírásokkal s az aláírók adataival, ha már a tanácshoz be nem nyújtották őket? 2011 őszén az aláírásokat végül benyújtották. Mivel nem gyűlt össze a kellő számú aláírás, ez semmilyen hatást nem váltott ki, az aláírások jobb esetben a városi levéltárba / rosszabb esetben a kukába kerültek. Ha tudja valamelyik kérdésre a választ, írja meg! Ha Önnek is van ilyen kérdése, tegye fel! szerkesztoseg@nyelvijogok.ro |