BAARLE NASSAU, AZ EURÓPAI PÉLDA  ERDÉLY SZÁMÁRA.

Baarle-Nassau

A táblán az áll: „Egy falu, két község, 30 enklávé, 2 ország.” A falunak egy holland

és egy belga helységnévtáblája

van. A képenlátható ház egyik oldala

holland (NL), a másik

oldala belga (B), az oldalközepén határkő látható,mögötte kockás téglákkal

jelölik a határt.

Forrás: saját felvétel. Klikkeljen a képekre, a fotoalbumért.

Európában a történelem során gyakran változtak meg a határok különböző békediktátumok alapján. A Hollandia és Belgium közötti határszakasz meghatározásakor, az 1843-as maastrichti szerződés alapján nem tudták pontosan megállapítani a határt, ugyanis a földelválasztó szerződés szerint a meg nem művelt földek az egyik gróf tulajdonát képezték és a művelt földek egy másik grófét, így egyik gróf területei Hollandiához, a másikéi pedig Belgiumhoz került. Ezt a problémát 1995-ben európai módon oldották meg, úgy hogy a mai napon Baarle- Nassauban olyan utcák vannak, amelyekben egyik ház Hollandiához, a szomszédos házpedig Belgiumhoz tartozik.

 

Romániában az alkotmány, a strasbourgi szerződés, az alapszerződés, a közigazgatási törvény alapján és az Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája alapján a magyar nyelvet lehessen használni azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság legalább 20%-a 1992-ben magyar ajkú volt.

 

Hangsúlyozom, hogy az érvényben lévő román törvényekre hivatkozom, nem morális jogi elvekre, mint amilyen például az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat. Tehát a román alkotmány értelmében egy magyar nyelvet beszelő európai ember ugyanúgy otthon lehetne Marosvásárhelyen vagy Tordaszentlászlón.

 

A valóság sajnos az,hogy aki nem tud románul, teljesen ki van szorítva a város vagy község szociális, politikai és gazdaságiéletéből. A polgármesteri hivatal még egy ingyen roman nyelvtanfolyamot sem biztosít adott esetben

egy olyan európai állampolgárnak, aki a diszkriminatív és törvénytelen állapotok miatt súlyos károkat szenved.

 

Románia vegyes kultúrájú területek közigazgatását is vállalta, ami azt is jelenti, hogy felelősséget vállalt a felsorolt egyezmények és belső törvények alapján a helyi közösségek kultúrájának megőrzéséért és nyelvük szabad használatáért. A román állam ezekkel a cselekményekkel azt fejezi ki, hogy bizonyos esetekben egyoldalúan nem tartja be az alapszerződést, ugyanis e földelválasztó szerződések értelmében a Romániához került magyar ajkúak lakta területekennbiztosítani kell a nyelvi jogokat. Románia nem válogathat a saját törvényei és a nemzetközibegyezmények között, mindegyiket ugyanúgy be kell tartania. A Baarle Nassau-i példa alapján egy ilyen jogi problémát harmonikusan és békésen,igazi európai szellemiségben is meg lehet oldani a határok nélküli Európában.

 

 

Drs. G. Landman

2017. augusztus

http://www.language-rights.eu/baarlenassau

Nagyvárad 1940

A román kisebbség

nyelvi jogait korlátozták

az Észak- Erdélyi

közigazgatásában,

ami felháborító dolog,

mert egy őshonos kisebbség

saját anyanyelvét

nem használhatta

szabadon.

Forrás: Trianon

Múzeum

Tordaszentlászló 2017

Az 1921 óta megszakítás nélkül Romániához tartozó Tordaszentlászlón, ahol a polgármesteri hivatalban csak románul kerülnek kihelyezésre életfontosságú információk. Ezen kívül a falu egyik bejáratánál még egy illegális

egynyelvű helységnévtábla is található. Tordaszentlászlón a prefektusi felszólítás ellenére, valamint az Országos

Diszkriminációellenes Tanács által hozott több elmarasztaló határozat ellenére nem tartják tiszteletben  a román alkotmányt.

Nyelvi jogok és jogállamiság nélkül lehetetlen a kelet-európai integráció

A törvénytelenség Romániában lelassítja az európai integrációt. Romániának példát kellene mutatnia abban, hogy mennyire elkötelezetten tartja be a nyelvi jogokat. Az Elárult jogok című jelentés alapján a European Language Rights Alapítvány nemmel kampányolt az ukrajnai társulási szerződésre vonatkozó hollandiai referendum keretében, és igennel a Brexitről szóló brit referendum kampányában