A gyámhatósági ügyintézésről.

A hatályos Családjogi Törvénykönyv, (amely nagyon rég óta felújításra, átdolgozásra szorul),

a helyi közigazgatásra, osztotta le a gyámhatósági hatásköröket A helyi közigazgatási törvényben

( a módosított 2001. évi 215. törvényben ) ezek a hatáskörök a polgármesterhez kerültek, aki

gyámsági ügyekben rendelkezéseket (dispozitie) bocsáthat ki. Ezek egyedi közigazgatási aktusnak

minősülnek. Egy újabb törvénymódosítás aztán lehetőséget teremtett a gyámhatósági

hatásköröknek a polgármesteri hivatalon belüli átruházására (a titkárára vagy egy, vagy egy

a gyámügyekkel foglalkozó közalkalmazottra). Ez nem egyszerűsíti meg az állampolgár dolgát,

ugyanis településenként változhat, hogy kihez is kell fordulni, címezni a levelet.

Ha levelünket a polgármesternek címezzük és alatta feltüntetjük a gyámügyet, nagy hibát nem

követhetük el.

Milyen ügyek tartoznak ebbe a gyámhatósági hatáskörbe?

Például:

- A kiskorú családnevének eldöntése, ha a szülők nem viselnek közös családnevet, és

nem tudnak megegyezni. Vita esetén ilyenkor a gyámhatóság dönt.

- A gyám kinevezése ugyan kikerült a gyámhatóság hatásköréből, de a gondnok és az ügygondnok

kijelölése továbbra is a gyámhatóság feladata. Gondnok kinevezésére akkor kerül sor, amikor

az elhalt férj/feleség után a túlélő házastárs kiskorú gyermekekkel együtt örököl. A törvény

ilyenkor érdekellentétet feltételez az örökös szülő és a gyermek között, amit úgy próbál

feloldani, hogy a gondnokra bízza az örökség elfogadását a gyermek nevében és érdekében, és

erre a gondnoknak külön felhatalmazást ad. A 14. életévét betöltött kiskorú esetében is szükség

van ilyen gondnokra, aki a kiskorút a hagyatéki eljárás alatt képviseli, érdekeit védi.

- Újabban elbirtoklási ügyekben is szükség van ügygondnok kinevezésére, akik a elhunyt telekkönyvi

tulajdonosok helyett a polgári perben szerephez jutnak.