Mit kell tudni a végrendeletről?

                                 

A végrendeletnek több különböző fajtája van. A legegyszerűbb a kézzel írt magánvégrendelet. A Román Polgári Törvénykönyv szerint ez akkor érvényes, ha azt a végrendelkező:

-         egészében maga írta, egyes szám első személyben;

-         kézzel írta, nem pedig iró- vagy számítógéppel;

-         a szöveg elején szerepel a végrendelkező család- és személyneve, pontos lakóhelye; 

-         aláírta; és

-         keltezte.

 

A fenti feltételeknek mind meg kell felelni, mert ha egyik is hiányzik, a végrendelet jogilag semmit nem ér, így tehát nem érvényes a géppel írt végrendelet, akkor sem, ha azon a végrendelkező aláírása és általa kézzel rávezetett keltezése szerepel. Továbbá, lehetőleg el kell kerülni az utólagos beírásokat, javításokat, javítás helyett inkább írjunk új végrendeletet.

 

A végrendeletben pontosan meg kell határozni, hogy a végrendelkező kire mit és mennyit hagy. Ez történhet úgy, hogy minden ingó- és ingatlan vagyonát egy vagy több személyre hagyja, hányaduk, részarányuk pontosítása nélkül. Dönthet úgy is, hogy a megnevezett személyek részarányát is megjelöli, törtekben kifejezve ( ½, ¼, stb.) akik ennek megfelelően öröklik a teljes vagyont.

 

Azt azonban fontos tudni, hogy ha a végrendeletben ’csak’ egyedi vagyontárgyakat hagyunk egy vagy több személyre, egyedi hagyományról beszélünk, mely esetben a vagyon többi, a végrendeletben meg nem nevezett részére a törvényi örökösök, illetve az egyetemes vagy a részarányos hagyományosok tarthatnak igényt, eset szerint.

 

Tudni kell azt is, hogy az ilyen típusú végrendeletben teljesen szabadon nem rendelkezhetünk. Ugyanis nem zárhatók ki teljesen a hagyatékból az ún. kötelesrészes örökösök, akiknek egy törvényben meghatározott minimumrészt biztosítani kell, akár akarja a végrendelkező, akár nem. Kik a kötelesrészes örökösök? A gyerekek, (ha már nem élnek, az unokák), a túlélő házastárs és – ha még élnek - a szülők.  A nekik járó úgynevezett „köteles rész” (rezerva succesorala) változó, ezt a polgári törvénykönyv pontosan meghatározza. Abban a speciális esetben, ha ilyen köteles részes örökösnek nem akarunk semmit juttatni, akkor érdemes közjegyzőhöz fordulnunk, és közvégrendeletet készíttetnünk. A közjegyző ugyanis ismerteti majd ezeket az előírásokat velünk. 

 

Fontos, hogy feltételeket szabhatunk az örökösnek (pl. fejezze be egyetemi tanulmányait stb.) de ezek teljesítése csak a halál várható el, így tehát például még éltünkre vonatkozó eltartási kötelezettséget nem írhatunk elő feltételként senkinek a végrendeletben. Pontosabban előírhatunk, de annak kötelező és kikényszeríthető ereje nincs.) 

 

Sem a végrendeletben megfogalmazottakat, sem a visszavonást nem kell megindokolni,

 

A végrendeletet akár tarthatjuk otthon a fiókban, de ez nem igazán ajánlatos. A magánvégrendeletet is nyugodtan letétbe lehet helyezni közeli közjegyzöi irodában, ahonnan aztán a hagyományos kikérheti, beindítva majd a hagyatéki eljárást, amely a végrendeleti öröklésnél is kötelező.