* Kérdezz-felelek: A legfontosabb tudnivalók *
Egyéb nyelvhasználattal kapcsolatos kérdése van?

Küldje el a szerkesztoseg@nyelvijogok.ro e-mail címre, és
megpróbáljuk megválaszolni!
A 10 legfontosabb tudnivaló a nyelvi jogokról:
1. Melyek a fontosabb román jogszabályok, amelyek szabályozzák a
kisebbségi nyelvhasználatot a közigazgatásban?

* Románia Alkotmánya. A 2003-as módosítás óta a
román alkotmányban feketén-fehéren szerepel, hogy
„azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol
az egy nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok
aránya jelentős, biztosítják az illető nemzeti kisebbség anyanyelvének
használatát, szóban és írásban, a helyi közigazgatási hatóságokkal és a
dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolatokban…”
* 2001. évi 215-ös úgynevezett „helyi közigazgatási” törvény, amelyben
többek között az szerepel, hogy: "Azokban a területi-közigazgatási
egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely
nemzeti kisebbséghez tartozik, az illető személyek akár élőszóban, akár
írásban anyanyelvükön is fordulhatnak a helyi közigazgatási
hatóságokhoz, a szakapparátushoz és a helyi tanács alárendelt
szervezeteihez, válaszra pedig román nyelven és anyanyelvükön egyaránt
jogosultak"
* A 2007 októberében román parlament által elfogadott és 2008 májusában  
hatályba lépett Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája, amely
a nyelvhasználati kérdéseket igen részletesen és kisebbségbarát módon
szabályozza.

2. Mely településeken használható a magyar nyelv a hivatalos
ügyintézésben?

Mindazokban a községekben és városokban,
ahol a magyarság aránya 2002-es népszám-
lálás szerint meghaladta a 20%-ot. Nagyon
sok olyan település is ebbe a körbe
tartozik a Brassó megyei Kőhalom városá-
tól a máramarosi Felsőbányáig, amelyről
ezt nem is gondolnánk. A jobb oldali
térképre kattintva letölthető egy nagy
felbontású térkép ezekről a településekről, illetve ide kattintva az
érintett községek és városok listája megyénként csoportosítva
megtekinthető.

3. Pontosan milyen szervekhez, intézményekhez fordulhatok magyarul?

Gyakorlatilag az összeshez, így az önkormányzathoz, a helyi közigazgatás
minden intézményéhez, az önkormányzati közszolgáltatást ellátó cégekhez
(pl. vízművek stb.) illetve az államigazgatás helyi szerveihez (pl
Posta, Rendőrség stb.) is.

4. Megyei intézményekhez is fordulhatok magyarul?

Igen, ha az adott megyében magyarság
arány meghaladja a 20%-ot, vagyis Bihar,
Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és
Szilágy megyékben.
Nagyon fontos, hogy az egyes megyéknek
egyfelől nagy számban vannak saját intéz-
ményeik (a múzeumoktól, könyvtáraktól a
repülőtéren át a hegyimentő szolgálatig
sok minden tartozhat ide), másfelől vannak úgynevezett „megyei szintű
dekoncentrált állami intézmények”. (A legfontosabb ilyen intézmények
listája.) Minkét fajtájú intézményhez a - fenti hat megyében - lehet
hivatalosan is magyarul fordulni.

5. Az egyes hivatalos szerveket vezető személyekre ugyanazok a szabályok
vonatkoznak, mint magukra az szervekre? (Tehát pl. hivatalos ügyben a
pénzügyi osztály vezetőjének is írhatok magyarul, nemcsak az
önkormányzatnak?)

Igen, akár ha Ön biztos is abban, hogy az adott személy nem ért
magyarul, nyugodtan írjon magyarul az illetőnek, a fordítás gondja nem
Önt terheli.

6. A magyar beadványra magyarul kell válaszolniuk?

Igen, noha az irat románul is megérkezik majd, kötelesek
ahhoz mellékelni a magyar nyelvű fordítást.

7. Sokszor előre nem megkötött formájú levelek helyett kész román nyelvű
formanyomtatványok kitöltését várják el. Ezeket hogy lehet magyarul
kitölteni?

Önnek a Nyelvi Karta (2007/282-es tövény)értelmében joga van magyar vagy
kétnyelvű formanyomtatványokhoz, azonban a gyakorlatban ilyen
nyomtatványok még ritkán készülnek. Ez a honlap segít ebben az esetben,
hiszen itt reményeink szerint ezek a nyomtatványok magyar nyelven
megtalálhatóak.

8. Az elektronikus levélre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a
hagyományos levélre?

Igen.

9. Mit tegyek ha nyelvi jogaimat megsértik? (Nem fogadják
el a magyar nyelvű nyomtatványt, nem kapok magyar nyelvű
választ stb.)

Azt javasoljuk, ne fogadja el a jogtalanságot,
ragaszkodjon jogaihoz. Ilyen esetben a gyakorlati
tennivalókat megtalálja ide kattintva.  

10. Nem ér-e sérelem a hivatalok részéről, ha ragaszkodom jogaimhoz?

A jog szabályai szerint természetesen nem érheti hátrány. Ha a
gyakorlatban mégis ilyen jogsértést gyanúja merül fel, haladéktalanul
jelezze nekünk, ( szerkesztoseg@nyelvijogok.ro )megpróbálunk segíteni.
w w w . n y e l v i j o g o k . r o
{
}
Erdélyben - hivatalosan - magyarul
Kérdés: A 20%-os határnál mindig a 2002-es népszámlálás adatai
számítanak, vagy népszámlálásonként újraírják a listát?

Válasz: A 2002-es településlista csak bővülhet (ha egy településen 20%
fölé kerül a magyarok aránya), de csökkenni nem csökkenhet, még ha a
magyarság aránya 20 % alá csökken akkor sem. (Legalábbis addig amíg a
helyi közigazgatási törvény ezt szabályozó 131. paragrafusát el nem
törlik.)

Kérdés: Az levelekben az intézmények neveit is lefordíthatom magyarra?

Válasz: Igen, ha bizonytalan a magyar megnevezésben használja a
szószedetek menüpont alatt magadott forrásokat.

Kérdés: Ha magyar nyelvű levelet írok, a megszólított, vagy megemlített
bizonytalan nemzetiségű neveket írhatom magyarul (pl. Ladislau Kincses
helyett Kincses László)?

Válasz: A kérdést a jog nem szabályozza, de úgy illő, hogy kinek-kinek a
nevét anyanyelve szabályai szerint írjuk. Bizonytalan esetben javaslom a
’hivatalos’, vagyis a névjegykártyán, a hivatali szoba ajtaján vagy a
honlapon feltüntetett változatot.

Kérdés: A megyei tanácsnak minden településről lehet írni, ha a megyében
meghaladja a magyarok aránya a 20%-ot? Tehát Biharban a például
Belényesből is lehet magyarul levelet írni a megyei tanácsnak?

Válasz: Igen.

Kérdés: Az utcanevek esetén használhatom a hagyományos régi magyar
elnevezéseket?

Válasz: Csak azokon a településeken, ahol önkormányzati határozatban
meghatározták az utcanevek hivatalos magyar változatait. (Pl.
Marosvásárhelyen a 2007/371-es határozatban.) Másutt, a hivatalos román
elnevezést magyar utótagokkal (utca, sugárút stb.) használhatja.

Kérdés: A falu vagy a teljes község számít a 20%-os határnál?

Válasz: Attól függ miről van szó. A jogok általában közigazgatási
egységekre (vagyis községekre, városokra) vonatkoznak, nem pedig
településekre (falvakra). De vannak kivételek.
A legfontosabb a helységek névtáblái és a közintézmények feliratozása.
Ez ugyanis már akkor is kötelező (lenne), ha az adott településen
(faluban) a magyarok aránya eléri a 20%-ot, még ha a községben nem is.
De vannak más kivételek is. Például az önkormányzati tanácsosok a
községi/városi önkormányzatban akkor szólalhatnak fel magyarul, ha
arányuk a tanácsosok (!) között eléri a 20%-ot, függetlenül a magyar
polgárok arányától.         

VÁRJUK A  KÉRDÉSEIT! szerkesztoseg@nyelvijogok.ro